Draganfly X6
Szerző: krapa // Helikopter, Külvilág // 2011. augusztus 5. 09:08Már majdnem robot.
Szépnek nem mondanám, inkább a minimalista design dominál. Mivel ipari berendezésről beszélünk, ezért ezt mindenképpen pozitívumnak könyvelem el. Adott egy fura, tojásra emlékeztető forma, csak attól laposabb az egész. Ez is – mint minden más is – természetesen fekete, és ezen belül van az elektronika, illetve az aksi. Egyszerűen szétszedhető, és a gép vázát alkotó karbonkeret láthatóvá válik. Mivel 3 koaxiális rotorral rendelkezik a gép, ezért repülési állapotban szállítani igen nehéz lenne („kéthullás” láda kellene), ezért a két oldalsó kar szépen behajtható a hátsó mellé. Ami nagyon jó, hogy nem kell szerelni meg csavarozni, hanem kihajtjuk, bepattintjuk a karbonrudakat az erre kialakított klipszekbe, és kész a repülőképes állapot, amit természetesen nagyjából ilyen könnyedséggel visszacsinálhatunk, ha úri kedvünk úgy tartja. A karok végein találhatók a motorok. Minden kar végén van 2-2 db brushless erőforrás, amik közvetlenül az egy darabból készült rotorlapát-párokat hajtják. Nincs áttétel, meg hajtóműház, szóval semmi fölösleges. A mocik oldalán apró ledek jelzik egyrészt az aktuális üzemállapotot, illetve valamilyen szinten a pozícióról is szolgáltatnak némi információt. A gép talpa elég fura, mivel nagyon hosszú lábakon áll az egész szerkezet, de csak azért, mert a talpak közé jön a lényeg, a különböző kamerák, és fényképezők.
Tesztterep
Kicsit fújdogált a szél, odaverni meg nem akartuk, olyan üres csarnok meg sehol a környéken, ahol arra várnának, hogy mi odamenjünk repíteni a cuccainkat, ezért a BME központi épületének auláját céloztuk meg. Ennek oka, hogy itt a legkisebb az esély arra, hogy gyorsabban kidobnának minket, mint hogy kipróbálnánk a gépet, illetve a pénteki hátizsákos-felpakolós, vonathoz rohanó kollégisták közt szocializálódott portásoknak és biztonságiaknak talán később tűnik fel egy irgalmatlan gurulós bőrönddel nyomuló csapat, mint mondjuk egy tornateremben, ahol épp edzést tartanak. Haditervünkben szerepelt még a számtalan idegen nyelvű kommunikáció, a napszemüveges marcona arckifejezés kifejlesztése, illetve végső esetben Szász András tanári mivoltának bevetése is, de ezekre szerencsére nem volt szükség. Meghúzódtunk az egyik sarokban, és birtokba vettük a terepet.
Távirányító
Nem egy egyszerű darab. Nem a megszokott RTR kínai limlom, hanem egy speciálisan ilyen célokra fejlesztett igényes, de szerény méretű cuccról beszélhetünk. A két kar rendben van, de köztük egy színes, érintőképernyős OLED kijelző feszít, amin minden fontos és kevésbé lényeges információt megfigyelhetünk. Mivel a vezérlés nem csak egyirányú, ezért a járműben zajló eseményekről is pontos képet kapunk segítségével, sőt egy MicroSD kártya beillesztésével a repülési adatokat is elmenthetjük. Van rajta még trim természetesen, illetve trainer kapcsoló is, de a többi már nem ilyen megszokott. Ilyenek például a GPS kapcsolói, a videoszemüveg csatlakozói, a kamera billentő, zoomoló és exponáló gombjai. Két antenna van a tetején, az egyik 2,4 GHz-es a vezérlést hivatott intézni, míg a másik 5,8 GHz-es a video összeköttetésért felel.
Elindítottuk
Igazándiból itt mindegy mit kapcsol be először az ember. A gép a távirányítóról távolról is „élesíthető”, és a motorokon elhelyezett ledek villogásának, illetve színének változása jelzi az akció sikerét. Óvatos indítás, és egyszerre felpörög mind a hat rotor. Alacsony lebegés, trimmelés, de két dolog már világos. Az első, hogy kb. 10 mm-rel a föld felett is nagyon stabil, a párnahatás elhanyagolható. A második, hogy iszonyatos motorteljesítménye van. Nem is csoda, hiszen 500 g terhelhetőségű az amúgy 1500 g-os szerkezet. Kb. 10 százalék motorteljesítményen már vígan repül, és egy gorombább teljesítménynövelésre valószínűleg rakétaként szakítaná át a tető üvegeit. Mondjuk, aki full 3D élményekre vágyik, annak lesz egy rossz hírem: nem fog menni! A gépet megbillenteni szinte nem is lehet. Zárt térben biztosan nem.
Zajszint
A hangja a következő, ami feltűnik, bár itt inkább az a helyes, hogy nem tűnik fel, ugyanis meglepően halk, 3 méterről már csak 60 dB zajszintet produkál, ami egy iroda zajszintjének felel meg. Ez azért fontos paraméter, lássuk be, mert minél később lövik le, vagy a megfigyelt állatvilágot minél kevésbé rémíti meg a közeledése, annál hatékonyabb lehet a működése. Lezuhanni nem akar, ha a motorteljesítményt egy rossz beidegződés miatt nem kapja le a kezelő a távirányítón, akkor nem lesz baj. Komolyan mondom a legnagyobb veszélyt a zenét hallgató emberek jelentik, akik szinte észre sem veszik. Mire az első akkumulátor lemerült, amit természetesen a kijelzőről kellett megtudnunk, már egész korrekt kis tömeg gyűlt körénk, ami azért is szép teljesítmény, mert – mint tudjuk – a péntek már valamilyen szinten kis szombat, és magamból indulva ki szerintem én most voltam először bent pénteken, pedig én is ott koptattam a padokat egy pár évig.
„Kamerát neki, amíg még van aksi!” felkiáltással a csapat ebben járatosabb része elkezdett egy ágas-bogas karbonszerkezetet felszerelni a gép aljára. Először kicsit aggódtam, hogy az ördöglakat jellegű eszköz miként fogja segíteni a kamera felszerelését, de a srácok felvilágosítottak, hogy ez egy rezgéscsillapító keret, ami speciálisan a rászerelhető Lumix fényképezőgépnek a hurcolására és mozgatására lett kifejlesztve. A legjobban az tetszett, hogy a szerszámhasználatot itt sem vitték túlzásba, az egyetlen eszköz egy horgos végű szerszám, amivel az O-gyűrűket lehet helyükre pattintani. Imádom… egyszerűen imádom! Megszakadt menet, kieső csavar, jaj ugyanmá’! Helyette filléres gumikarika, ami bárhol beszerezhető. Ja, és a rotorlapátot is ilyesmi tartja a helyén.
Ez is működik, fényképez is meg minden, gyerünk hát fölfelé! Kicsit nagyobb motorteljesítmény, és már repül is. Sokat nem zavartatja magát, gyorsan emelkedik, és a vezethetőség sem romlik. A vezethetőség nehézségeiről annyit, hogy aki egy négycsatornás koax-helivel boldogul, annak egy ilyet elvezetni szinte gyerekjáték lesz. Most már bátrabban nyomkodjuk a kijelzőt, amin mindenféle adatok jönnek a repülésről, úgymint emelkedés, sebesség, magasság, illetve a heli-akkumulátorának töltöttsége, és még számtalan infó, amit csak ki lehet találni. A távirányítóról billenthető a kamera is, és a zoomot is lehet használni, így csináltunk pár fényképet.
GPS
A gép felszerelhető még számtalan érzékelővel, amelyek közt GPS is van, aminek a segítségével egyhelyben tartható a gép, így még tökéletesebb fotókat lehet készíteni a megfigyelni kívánt területről. A strapabírásról annyit, hogy ha az egyik lapát megsérül, a gép akkor is repülőképes, sőt irányítható marad.
Persze minden örömbe vegyül némi üröm is, merthogy a gépet a megrendelő úgy kérte, hogy azt ne kelljen vezetni, hanem csak utasításokat kelljen kiadni neki, és azt a gép a beépített eszközök és szoftverek segítségével végrehajtsa. Hogy ez mit is jelent? Azt, hogy a géppel ha azt az utasítást közlöm a távirányítón keresztül, hogy jobbra, akkor a gép jobbra megy, még ha a szél enyhén fújdogál is, vagy ha egy épület homlokzata előtt a fel vagy le szálló légáramlatok befolyásolnák a viselkedést. Sajnos, ezt a gép a jelenlegi felszereltségben nem tudja, mert hiányzik belőle a GPS, illetve a magnetométerek. A jelenlegi konfiguráció csak 3 giroszkópot, egy légnyomásmérőt, 3 gyorsulásérzékelőt tartalmaz. Ha benne lesz a többi cucc is, akkor már bátran lehet vele repülni mindenféle képzés nélkül is, mert még a jelenleginél is egyszerűbb lesz a kezelés. Látszólag ez nem olyan fontos, de gondoljuk csak el, hogy a jelenlegi modellező módszer igényli a folyamatos vizuális kapcsolatot, azaz látni kell a gépünket állandóan. Ha viszont tényleg úgy fog működni, ahogy kell, akkor erre nem lesz szükség. Jóformán vakon is repülhetünk vele, csak a real-time kamera képére hagyatkozva. Erre bizony sokszor szükség is lehet, hiszen mondjuk egy hídszerkezet vizuális vizsgálatánál elég nehezen megállapítható kívülről a pontos távolság az objektumtól, és a pontos magasság becslése is sokszor nehézségbe ütközik.
Végezetül annyit szeretnék elmondani, mielőtt a high-tech őrült olvasó az újságot hátradobva lélekszakadva rohanna az első boltba egy ilyenért, hogy egyrészt boltban nem kapni, csak megrendelni lehet a gyártótól, másrészt az ára több, mint borsos. A közel 6 millió forintos alapár csak a gépet, a koffert és a távirányítót, aksikat, és még egypár apróságot tartalmaz – ha a GPS-t is kéri hozzá az ember, illetve kamerát is akar, akkor még egy pár milliót ki kell pengetni. Persze ha az embernek nagyon sok pénze van, akkor komplett telemetriás egységet is kérhet, amit szintén egy nagy kofferban helyeznek el, így már rögzíteni lehet a videoanyagot is, miközben minden repülési paramétert is automatikusan elment a gép.
Drága? Gondoljuk el, egy különlegesen kiképzett kommandós sérülése, esetleg halála mennyivel többe kerül, és mekkora erkölcsi veszteség az alakulatnak! Egy túsz élete is jóval többet ér, mint ez a pár millió. Ha le is lövik a helit, az általa szolgáltatott információ sokkal többet ér, mint a vételár, nem beszélve arról, hogy egy újabb repülő egység megvásárlása már csak néhány ezer dollár, hisz minden más sérülésmentes maradhat.
UAV
Azaz Unmanned Aerial Vehicle, magyarul pilóta nélküli légi jármű, amely képes saját irányítással, illetve távirányítással repülni. A robotrepülők és távirányítású repülő eszközök fejlesztése és használata eddig a hadászatra volt jellemző. Hála a technikai fejlődésnek és a megbízható olcsó összetevőknek, a polgári célú alkalmazás előtt is szabad út nyílt. Csak néhány olyan helyzet a teljesség igénye nélkül, amire egy ilyesmi gép alkalmas: terrorista-elhárítási feladatok (a több emeletes háznak benézni az ablakán), eltűnt személyek keresése, megközelíthetetlen helyek vizuális vizsgálata (összedőlt épület romjainak gyors feltérképezése), hidak, épületek vizsgálata, filmfelvételek készítése akár játékfilmekhez, reklámokhoz, de a paletta szinte végtelen, csak az emberi fantázia és a probléma komplexitása szab gátat a felsorolásnak. A nagy teljesítménysűrűségű motorok és nagy súly/teljesítmény arányú áramforrások széleskörű elterjedése, valamint a mikroelektronika megfelelő programozása mára már az ilyen berendezések polgári célú alkalmazását is lehetővé teszi.

Hozzászólások (0)






